Korábbi cikkünkben összefoglaltuk az állandó telephely-fogalom értelmezésének szempontjából legjelentősebb bírósági döntéseket. Jeleztük, hogy két, a kérdéskör tekintetében kiemelt jelentőségű ügy (Titanium Ltd. C-931/19 és Berlin Chemie C-333/20) még elbírálás alatt áll.
Cikkünk első részében kielemeztük a nemzetközi hálózatunkban tapasztalt gyakorlati problémákat, amelyek az olyan adótervezési konstrukciók azonosításával kapcsolatosan merülnek fel, amelyeknek keretében egyoldalú minimum mentesítési szabályok alkalmazására kerül sor (a DAC6-szabályozás E1. ismertetőjegye). Az egyoldalú mentesítési szabályok alkalmazása viszonylag elterjedt világviszonylatban, így akár egy anyavállalattól felvett kölcsön kapcsán is az adatszolgáltatási kötelezettség alá eső ügyletbe futhat be egy vállalkozás. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek nincs minimális értékhatára, továbbá, nincs jelentősége annak, hogy az adózónak szándékában állt-e az adóelőny kihasználása.
Az adótervek bejelentési kötelezettségét bevezető DAC6-szabályozás mérsékelt publicitást kapott Magyarországon. Ennek részben az az oka, hogy a COVID-19 világjárvány miatti veszélyhelyzetre való tekintettel az Európai Bizottság 2021. év elejére halasztotta el a tényleges bejelentési kötelezettség megkezdését. Annak is van szerepe, hogy a vállalkozások jellemzően az adótanácsadók, ügyvédek kötelezettségének fogják fel a szabályozást, pedig ez nem feltétlenül van így.
Július 1-én az OECD Inclusive Framework nevű akciócsoportja (amely a BEPS-projektben közreműködő országok inkluzív keretrendszerét jelöli) elfogadta a globális adóreform keretét létrehozó nyilatkozatot, amely 2021. október 8-án az adóreform fennmaradó technikai elemeit véglegesítő megállapodás formáját öltötte (beleértve a globális minimumadót is), immár 136 aláíróval. Ezúttal az Európai Unió tagállamai teljes egészében csatlakoztak a kezdeményezéshez, köztük a korábbiakban kimaradt Magyarország, Írország és Észtország is.
Melyik felet (a jogelődöt vagy a jogutódot) illeti meg az adóalap-csökkentés, milyen okiratok, dokumentumok alátámasztják az adóalap-módosításokat, továbbá milyen sajátosságokra ajánlatos figyelemmel lenni ennél a tételnél? Írásunk minden kérdést megválaszol.
Szakmabelieknél, vagy szemfüles áfarajongóknál a parkolást érintő áfalevonás szabályai kapcsán joggal vetődhet fel a kérdés: hogyan határolható el a parkolóhely bérbeadási-, illetve a parkolási szolgáltatás igénybevétele az áfalevonási tilalom szempontjából? Mivel bérbeadás esetén van lehetőség áfa levonására, parkolási szolgálatásnál viszont áfalevonási tiltás érvényesül, ezt a kérdéskört szeretnénk részeleteiben körbejárni.
2021. július 1-én 130 ország és joghatóság, amelyek a globális GDP több mint 90%-át képviselik, csatlakozott a nemzetközi adóreform új keretét létrehozó nyilatkozathoz. Az új, két pilléren nyugvó terv a nemzetközi adózási szabályok reformját célozza, amely biztosítja, hogy a multinacionális vállalatok mindenhol, ahol működnek, méltányos adót fizessenek. Magyarország és az OECD Inclusive Framework további nyolc – elsősorban európai – tagja nem csatlakozott a kezdeményezéshez, hivatkozva arra, hogy a keretrendszer egyes elemei (így a globális minimumadó) megfosztanák őket a számukra oly fontos külföldi befektetések ösztönzési eszközeitől.
Az EU végrehajtási rendelete nyomán is még számos európai bírósági jogeset figyelembevételével is az állandó telephely témaköre még mindig némely jogi bizonytalanságot hordoz magában amellett, hogy egyes európai tagállamokban gyakran eltérően értelmezik. Az alábbiakban bemutatjuk az európai bírósági joggyakorlat fejlődését a legelső jelentős bírósági ítélettől a jelenleg is folyamatban lévő indítványokig.
2021. január 21-én az OECD közzétette az adóegyezményekről és a COVID-19 világjárvány hatásairól szóló átdolgozott iránymutatását („Updated guidance on tax treaties and the impact of the COVID-19 pandemic”, továbbiakban: Átdolgozott útmutató). Az eredeti dokumentum, amely 2020. április 3-án látott világot, a nemzetközi adóegyezmények szabályainak alkalmazását ismertette olyan körülmények között, amikor a határokon át ingázó munkavállalók vagy magánszemélyek olyan államban rekedtek, amely nem a lakóhelyük szerinti állam.
Hosszas huzavona után Szenteste napján, 2020. december 24-én sikerrel, vagyis megállapodással zárultak az Egyesült Királyság és az Európai Unió tárgyalásai előbbi ország Európai Unióból történő kilépéséről. A megállapodás a kései elfogadása miatt még nem tekinthető véglegesnek, mivel ahhoz szükség van még a ratifikációra, ez várhatóan egy hónap múlva, február 28-ával történik majd meg, de ettől függetlenül a megállapodás részletei január 1-jével életbe léptek (még úgyis, hogy a felek maguk sem tagadták, hogy változások várhatóak a már napvilágot látott szabályokban). Jelen cikkünkben, a Brexit rövid történetén túl, a számos szóba jöhető aspektus (halászat, légi forgalom, beruházások, energiaügy, stb.) közül kizárólag a legfontosabb adójogi vonatkozásokat elemezzük.
